Tisztelt Államtitkár Úr!
Nem áll szándékomban ingyen reklámot biztosítani a pestisracok.hu elnevezésű, igénytelen nyelvezetű, helyesírási hibáktól hemzsegő propagandaportálnak, ám mégis úgy érzem, hogy az Önnel készült 2016. október 11-i interjúra, valamint az abban elhangzottakra reagálnom kell – már csak a személyes érintettség okán is. Nem feltételezem Önről, hogy az anyanyelvi kommunikációs kompetenciája fejletlen volna, így arra a következtetésre jutottam, hogy állításai mögött nem szövegértési zavar, hanem egyértelmű lejárató politikai szándék áll:
„Szinte kezdettől fogva látszott, hogy a Tanítanék Mozgalmat nem tisztán szakmai, hanem politikai érdekek mozgatták. Bár a szervezet ezt hónapokig tagadta, Pukli István kilépésével és kiadott állásfoglalásával egyértelművé tette, hogy ez így van. Úgy latom, hogy a pedagógusok is rádöbbentek, különösen a Tanítanék Mozgalom Várkert bazári rendezvényét követően, hogy sajnálatos módon megvezették őket, magukat szakmai szervezetnek álcázva.”
Államtitkár úr ügyesen gyakorolja a „sokat elmondjuk, és attól igazzá válik” típusú kormányzati kommunikációt. El kell, hogy keserítsem: nincs igaza. Attól, hogy a Mozgalom kiemelt társadalmi ügyek mellett is igyekszik kiállni a saját területén felvállalt feladatai mellett, korántsem jelenti azt, hogy „politikai érdekek” mozgatnák, tekintve, hogy Ön azt sugallja ezzel, hogy valamelyik ellenzéki erő állhat a Mozgalom mögött – attól függetlenül, hogy van olyan ezek között, amelynek felvállalásával személy szerint nem értettem egyet.
A politika szót Önök járatták le. Politizálni annyit tesz: közügyekkel foglalkozni. Ilyen közügy például az oktatás. Ha Önt ennyire zavarja, és tényleg szitokszóként használja a „politizál” kifejezést, miért nem hagyja abba ilyen irányú tevékenységét?
Kedves Államtitkár Úr!
Nem ellenzéki politikai erők állnak a Tanítanék Mögött, hanem Önök. A jelenlegi kormány zsákutcába terelte a közoktatást, pedig arra esküdtek föl, hogy helyrehozzák az elődeik hibáit. De ugye győztek a lobbiérdekek (ezt Németh Szilárdtól hallottam személyesen), és semmi sem úgy valósult meg, ahogy azt eredetileg szerették volna. Ha akkor ugyanis hitelesen építették volna fel, új alapokra helyezték volna a közoktatást, és nem érték volna be félmegoldásokkal (lásd: életpálya-modell, minősítési rendszer, a Nat és a Kerettantervek sznob, álkonzervatív elvárásrendszere, a tanárok, diákok túlterhelése), akkor nem lett volna szükség a Tanítanék Mozgalomra.
A kilépésem okait nyíltan és világosan elmondtam, az Ön nyakatekert értelmezése egyáltalán nem támasztja alá az állításait. Államtitkár Úr ügyel a megfogalmazásra: kissé manipulatív, megtévesztő és a valóságot elkenni szándékozó kifejezésekből olyan mondatot állít össze, amelyből egész hihető is volna: „tagadta” (helyesen: cáfolta), „egyértelművé tette”, „rádöbbentek”, „álcázva” stb. Egyáltalán nem gondolom, hogy a 2016. június 11-i tüntetés után arra a következtetésre jutottak volna az emberek, hogy megvezették őket. Csak a személyes sértettség szól Önből, mert nem tudja elviselni a paródiát. Inkább azt láthatták, hogy a demokráciákban megszokott eszköztárat annyira kiüresítette a kormány, hogy nem maradt hatékony lehetőség a célok eléréséhez, ezért kénytelen a Mozgalom „radikalizálódni”.
Én továbbra is azért dolgozom, hogy elérjem: az oktatási rendszert az alapjaitól építsük fel újra. Államtitkár Úr koncepciója ugyanis rossz. Beszélhet bár a diákok terheinek csökkentéséről, a megreformált Nat kiadásának halasztásáról, látszólagos társadalmi egyeztetésekről, mert nem ez lenne az Ön feladata, hanem felelős magyar államférfiként új alapokra helyezni a teljes magyar közoktatást.
Az Ön rendszere egy bukott oktatáspolitikai vagy még inkább pártpolitikai cél kiszolgálására épült föl. Az oktatáspolitika nem függhet a gazdasági miniszter kénye-kedvétől! A jelenlegi, ósdi oktatási rendszert alakítgatni valódi szakmai egyeztetések nélkül óriási mértékű társadalmi felelőtlenségre utal. A jelenlegi rendszer már megbosszulta magát, és még súlyosabb következményei lesznek. A kormány oktatáspolitikájával ellentétben én hiszek a magyar nemzetben, hiszek a magyar tanárokban és hiszem, hogy valódi reformokkal Magyarország is biztosíthatja gyermekeinek Európa egyik legmagasabb szintű oktatási rendszerét. Ezért küzdök, és teszik ezt sokan mások is.
Budapest, 2016. október 13.
Pukli István
